Úr Isten! Sütök! - Szilvásbukta

Múlt héten háromnapos kiránduláson voltunk, melynek egyik állomása a Thummerer borászat volt, ahol egy pazar ebédet is elfogyasztott a társaság. A végén szóba elegyedtem a tulajdonos hölggyel, aki - mivel odáig voltam a szilvás buktáért - elárulta, hogy azt bizony ő maga sütötte, és feljánlotta, hogy megadja a receptjét. Naná, hogy elfogadtam! ...és, bár nem szoktam sütni...

...de a bukta a sütőben van.


Thummerer-féle szilvásbukta

Hozzávalók:

0,5 l tej

4 dkg élesztő

1 kg liszt

12 dkg cukor

2 tojás

csipet só

25 dkg olvasztott vaj

házi, cukormentes szilvalekvár

Ez az eredeti recept, én fele mennyiséggel dolgoztam.

Elkészítés:

Az élesztőt a langyos tejben, kevés cukorral felfuttatjuk, majd összegyúrjuk a többi hozzávalóval. Dagasztani nem szükséges, elég néhány percig gyúrni. Kb. fél órát kelesztjük, majd átgyúrjuk, kinyújtjuk és tenyérnyi négyzetekre vágjuk. Minden négyzetre teszünk egy teáskanálnyi lekvárt. Feltekerjük a négyzeteket és kivajazott tepsibe szorosan egymás mellé tesszük őket, úgy, hogy a tepsi tele legyen, így nem folyik ki oldalt a töltelék.
190 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt sülnek meg (hőlégkeveréssel 12 perc).

Az elkészítésben annyit változtattam, hogy az egészet kenyérsütő gépben dagasztottam, majd, miután abban kelt kb. 20 percet, nyújtottam is. Elméletileg ennyi tésztából 20 darabnak kéne lennie, nekem 24 lett. Életem első buktája.

...és, mire megírtam a posztot, le is telt a 12 perc.

Mikrós süti, ami finom

Régebben ettem néhányszor mikrós sütit, de nem igazán nyerte el a tetszésemet. Akkor az interneten talált recepteket követtem. Most félig-meddig kényszerből, újra nekiálltam. Gyorsan kellett édességet tenni az asztalra, és ott volt két kiló eper, amiből mindenképp valami különlegeset akartam készíteni. Így született ez a töményen keserűcsokis sütemény chilis eperszósszal.

Hozzávalók:

4 ek liszt

negyed kávéskanál sütőpor (ezt a kettőt jól elkeverni, aztán jöhet bele a többi)

3 ek cukor (barna)

2 ek keserű (natúr) kakaópor

1 tojás

3 ek olaj

4 ek tej

néhány szelet keserű csoki apróra vágva

Elkészítés:

A sütihez mindent összekevertem, szuflé formákba (bögre is jó) tettem, kb. a formák feléig, hogy még tudjon emelkedni. Mikróban másfél perc alatt megsütöttem. Ha nem jön ki elsőre a süti, egy késsel körbe kell vágni. Kistányérra borítottam, mellé kanalaztam az eperszószból. Valami csoda finom lett!

Chilis eperszósz

Újabb nagy kedvenc az édességek között. Olyannyira, hogy egy hét alatt ötször készítettem el...
Csokoládészufléhoz, vagy egy egyszerű mikrós csokis sütihez is kiváló. A keserű csokoládé, az édes eper és az erős chili valami egészen fantasztikus ízvilágot képez együtt. A színei is gyönyörűek. Elkészíteni pedig mindössze pár perc, mikrós sütivel kínálva a kettő együtt negyed óra alatt megvan.

Hozzávalók:
fél kg eper
1 ek cukor
1 pici szárított chili (nagyjából mag nélkül)

Elkészítés:
A megmosott epret kicsumázva, félbevágva rozsdamentes edénybe tettem a többi hozzávalóval együtt. Kb. fél deci vizet öntöttem alá, és főzni kezdtem. Gyakran megkeverve 10 percig forraltam kis lángon.
Ennyi.
Mehet a süti köré.

Sütőtökkrémleves

Hmm...
A tavalyi év vége felé párommal egy balatoni menő étteremben ettem először. Hááát... Nem ilyennek képzeltem. Egészen híg volt és édes és íztelen. Brrr!!! Már akkor kigondoltam, milyennek is kéne ennek szerintem lennie. Aztán húztam, halogattam az elkészítését, pedig többször is eszembe jutott, hogy ebből bizony ki lehetne hozni valami finomat is. Végül február elején vettem egy kanadai sütőtököt és úgy döntöttem, eljött a sütőtökkrémleves ideje. Kicsit izgultam, de kár volt, annyira jól sikerült, hogy egy hét múlva újra megfőztem. Ami még mellette szól, hogy az elkészítése a tök sütésén kívül kb. 15 percet vesz igénybe.

Hozzávalók:

1 kanadai sütőtök,
1 fej hagyma,
2 ek olaj,
1 kisebb szárított csilipaprika,
1 ek szárított kakukkfű,
2 húsleveskocka,
2 dl tejszín,
só

Elkészítés:

Az első lépés a tök sütése. Ez fontos, sokkal koncentráltabb ízt kapunk, mintha csak simán megfőznénk. A tököt hosszában kettévágtam, betettem egy tepsibe, aláöntöttem kb. egy deci vizet és közepes fokozaton sütöttem kb. két órát. Akkor jó, amikor a teteje már kezd karamellizálódni, barnulni, a belseje pedig puha. Ha korábban kezdene barnulni, mint ahogy megpuhul, tegyünk rá alufóliát. Nekem még nem volt rá szükségem. Isteni illat lesz tőle a lakásban, és nehéz megállni, hogy az ember ne essen neki a sült töknek frissiben, ezért érdemes kicsit többet csinálni mint amennyit majd a leveshez fölhasználunk.

Innen már csak negyed óra.
A hagymát felkockáztam és az olajon megpároltam. Mikor már fonnyadt, rászórtam a kakukkfüvet és rámorzsoltam a csilit. Alaposan átkevertem, rákanalaztam a héjából kivájt tököt, felöntöttem annyi vízzel, ami bőségesen ellepte. Botmixerrel simára turmixoltam, felforraltam. Mikor forrt, beledobtam a leveskockákat, mikor felolvadt, kóstoltam. Nekem kellett még bele egy bő csipet só, hogy összehozza az ízeket. Ezután felöntöttem a tejszínnel és már kész is volt.
Száraz serpenyőben kicsit megpirított tökmaggal tálaltam, de anélkül is nagyon finom!

Sárgabarackos gombóc

Az idén nagyon drága volt a sárgabarack, ráadásul magyart szinte nem is lehetett kapni, ezért csak néhányszor vettem friss fogyasztásra. A héten az egyik multiban 399 forintos áron lehetett gyönyörű, nagy szemű kajszit kapni, ami ezen a nyáron kifejezetten olcsónak számított, így vettünk majdnem két kilónyit. Frissen is ettük, a mai napon pedig gombócot készítettünk belőle. Csak úgy, mérés nélkül összedobva. Egyszerű és csuda finom!

Hozzávalók:
17 sárgabarack (a darabszám mérettől függ)
15 dkg marcipán (ez elhagyható)
5 öklömnyi krumpli (újkrumplit kaptam, így az került bele)
1 mokkáskanál só
2 ek libazsír
1 tojás
kb. 30 dkg finomliszt
1,5 bögre zsemlemorzsa
porcukor

A krumplit héjában megfőztem, majd forrón meghámoztam, összenyomtam, összekevertem a sóval és 1 ek zsírral. Hagytam kihűlni.
Egy nagy lábasban föltettem vizet forrni. A krumplihoz hozzáadtam a tojást és lisztet, majd jól összegyúrtam. Aztán még liszteztem két kis adagban, mivel nem volt tészta állagú. Vastagon lisztezett deszkára borítottam, ellapogattam, a tetejét is megszórtam liszttel és kb. fél centi vékonyra nyújtottam. Tenyérnyinél kicsit nagyobb kockákra vágtam föl, de ez a barack méretével változhat. Nekem most nagyok voltak.
A barackokat a lányom megmosta. Én kiszedtem a magot, a helyére marcipánt tettem, majd a tésztába tekertem, gombócot formáztam belőle. Egy lapos kiszedő segítségével óvatosan a gyöngyöző enyhén sós vízbe eresztettem. A további gombócok elkészítéséhez igénybe vettem az itthon található összes dolgos kezet. :-) Kb. fél perccel a gombóc vízbe kerülése után óvatosan alányúltam a lapos kanállal, hogy ellenőrizzem, nem ragadt-e le.
Egy serpenyőben felolvasztottam a másik kanál zsírt, és rászórtam a zsemlemorzsát. Folyamatosan kevergetve pirítottam meg. Nagyon kell figyelni, mert gyorsan megég. Mikor már majdnem jó volt, elzártam a gázt, és még egy picit kevergettem, hogy a forró serpenyőben nehogy megégjen.
Közben az első adag gombóc feljött a víz tetejére. Még 2-3 percig főztem, majd óvatosan átemeltem a zsemlemorzsába. Beleforgattam és tányérra szedtem, hogy legyen helye a következő adag gombócnak.
Porcukorral megszórva ettük faltuk.

Pacalleves

Csütörtökön hajnalban értem haza Erdélyből, ahol hat csodálatos napot töltöttem. A lélegzetelállító táj, a rendkívül kedves székely család és néhány történelmi emlékünk mellett volt szerencsém megkóstolni jellegzetes székely ételeket is. A pacalleves annyira megmozgatta a fantáziámat, hogy alig vártam, hogy magam is megpróbálkozhassak vele. Mostanában erdélyi gasztroblogokat is olvasgattam, ezeken néztem meg a receptjét, illetve kolléganőmet is megkérdeztem, mivel hallottam, hogy jól főz és tudtam, hogy Erdélyből származik. Mindebből született az én pacallevesem, ami első próbálkozásra egyáltalán nem lett rossz.

Hozzávalók:
1/2 kg pacal (szép fehér),
3 közepes sárgarépa,
1 közepes gyökér,
1/2 fej hagyma,
kb. 1 ek kacsazsír,
5-6 levél lestyán,
300 g tejföl (tejfele, ahogy Székelyföldön mondják),
1 tojás sárgája,
2 babérlevél,
1 erőleves kocka (ha van otthon csontlé, biztosan még jobb),
só,
bors,
pici erős pirospaprika
1 ek 10%-os ecet.

Elkészítés:
A pacalt fölcsíkoztam kicsit vékonyabbra, mint a pörkölthöz tenném, majd sós vízben puhára főztem, leszűrtem.
A hagymát apró lyukú reszelőn lereszeltem, a répákat nagyobb lyukún. Az egészhez hozzáadtam a zsírt és elkezdtem pirítani. Mikor a sárgarépa már szépen kiengedte a színét, belekevertem a késhegynyi pirospaprikát, majd fölengedtem vízzel. Sóztam, borsoztam, beletettem a pacalt, leveskockát, ecetet és a babérlevelet, felforraltam. Néhány perc főzés után a tojássárgáját kikevertem a tejföllel, apránként adagoltam hozzá a levesből, ezzel is mindig jól elkeverve, nehogy a forró leves összekapja a tojást. Habverővel folyamatosan kevergetve hozzáadtam a leveshez, beledobtam a fölaprított lestyánt és még néhány percig kis lángon forraltam.
Nálam ennyi, mivel a gyerekekkel is szeretném megkóstoltatni, de a felnőttek tálalás előtt mindenképpen kapnak hozzá savanyított erős pfefferonit, mert szerintem úgy az igazi, ha kicsit csípős.
Holnap pedig jöhet a kapros ordás palacsinta!

Sós húsvéti kalács

Gyerekkoromban kimaradt az életemből a húsvéti kalács. Olyannyira, hogy nem is hallottam róla, a sonkát kaláccsal is lehet enni. Aztán néhány éve elkezdték a családi bulikon így fogyasztani. Csak kezdték, mert nekem eszem ágában sem volt megkóstolni, pedig általában kísérletező kedvű vagyok, de a húsvéti ízeket nem tudtam és nem is akartam másképp elképzelni, mint a megszokott. Az idén viszont úgy döntöttem, saját sütésű, sós kaláccsal nem lehet olyan rossz...
Néhányszor már sütöttem édes kalácsot, Limara receptje szerint, alapnak most is ezt vettem, néhány helyen még utánaolvastam, így készült el a remekmű, ami a jövőben minden húsvétkor asztalra kerül nálunk. Nem kell vele sokat vacakolni, mutatós, finom.

Hozzávalók:
3 dl tej
2 tojás
40 dkg finomliszt
10 dkg BL 80 liszt
1 csapott ek só
1 tk cukor
2,5 dkg élesztő
3 ek libazsír

A tejet, egy tojást, lisztet, sót, cukrot, élesztőt a kenyérsütő gépben bedagasztom. Ha már dagasztás közben is melegít a gép, nyitott tetővel dolgoztatom. Ha a dagasztással végzett (a tészta közepesen lágy, ruganyos), kikapcsolom, hogy a kelesztéshez se melegítsen, így hagyom megkelni a tésztát. Amikor a tészta szépen megemelkedett, újra bekapcsolom a gépet, hogy két-három perc alatt átgyúrja. Lisztezett deszkára borítom, három nagyjából egyforma részre osztom, cipókat formálok, kb. 10 percig pihentetem. Így könnyebb lesz nyújtani. A cipókat hosszúkás téglalappá nyújtom, és egyenként megkenem 1 ek libazsírral, majd föltekerem úgy, hogy jó hosszú rudakat kapjak. Végül a rudak végeit összenyomom, a rudakat szépen egymásra pakolva szorosan összefonom, sütőpapírral bélelt tepsire teszem. Itt pihen addig, amíg szépen meg nem kel, ekkor lekenem a felvert tojással. A kelés vége felé előmelegítettem a sütőt 180 fokra, ebben sült a kalács 30 percig hőlégkeveréssel. Rácson hűtöttem.

Medvehagyma krémleves

A medvehagyma a tavalyi év nagy felfedezése volt a konyhámban. :-)
Sajnos csak áprilisban van néhány hétig, pedig finom, sokoldalú és nem utolsó sorban rendkívül egészséges.
Én a csarnokban szoktam venni az őstermelőknél, de most Apóspajtástól kaptunk egy köteg előre csomagoltat, azon ezt írják róla:
"A medvehagyma kiemelkedő, sokoldalúan felhasználható fűszer és gyógynövény. Hatóanyagai 12-szer erősebbek a fokhagymáénál. Erőteljes vértisztító, baktérium és vírusölő. Csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Javítja a szív- és érrendszer működését, gátolja a vérrögképződést.
Lehetőleg frissen fogyasszuk: salátaként, szendvicsbe, vagy bármilyen ételbe utólag ízesítőként."

Mi a legtöbbet frissen esszük, de volt már, hogy bucit töltöttem vele, tésztához szószt csináltam belőle, ma pedig krémlevesnek főztem meg. Nagy sikere volt, még a kölkeim is ették, pedig a nagyobb lázas. Ő ma mást még nem is evett.

Hozzávalók:
2 közepes krumpli
1 csokor medvehagyma
1 dl tejszín
1 dl száraz fehérbor
só

A krumplit megtisztítjuk, megmossuk, felkockázzuk. Föltesszük bő, sós vízben főni. A medvehagymát megmossuk, összevágjuk. Amikor a krumpli már majdnem puha, ellenőrizzük, hogy legalább kétszer annyi víz legyen rajta, mint maga a krumpli, ha nincs annyi, pótoljuk, majd beleöntjük a bort, amivel még legalább öt percig főzzük. Ennyi idő alatt már kimegy belőle az alkohol, így az ételt gyerekek is nyugodtan ehetik. Lehúzzuk a tűzről, mehet bele a medvehagyma, majd az egészet botmixerrel összeturmixoljuk. Végezetül felöntjük a tejszínnel, ha még kell, megsózzuk, és már kész is!

Provancei csirketorta



Hozzávalók:

1 egész csirkemell

3 ek liszt

3 ek tejföl

15 dkg reszelt trappista

só, pici bors, provancei fűszerkeverék

15 dkg szeletelt bacon

Elkészítés:

A csirkemellet olyan apróra vágtam, amilyenre csak tudtam, a daráltat mégsem ajánlom, mert a kész étel fogyasztása közben így jobban érvényesülnek az ízek, izgalmasabb így az étel.  Belekevertem az összes többi hozzávalót a bacon kivételével. Egy kisebb szilikon tortaformát kibéleltem a baconnal, majd erre öntöttem a csirkés masszát. A tetejére szintén bacon került, ami esetleg kilógott, azt is rá lehet hajtogatni. Hideg sütőbe tettem, 170 fokig melegítettem, majd ezen a hőfokon sült kb. 35-40 percet. Amikor a bacon szép piros a tetején, akkor jó, figyelgetni kell, nehogy megégjen. Hidegen, melegen egyaránt tálalható.



Rakott zöldbab

Valahogy ez eddig kimaradt az életemből. Aztán Apóspajtás barátnője csinált, de nem kóstoltam meg, csak láttam. Nagyon jól nézett ki. Kipróbáltam hát én is egy saját verziót. Nem tudom, hogy a valódi rakott zöldbabhoz van-e köze, de finomra sikeredett, gyorsan fogyott.



Hozzávalók:
1 kg zöldbab (jelen esetben fagyasztott, sárga színű, 3-4 centis darabokra vágott volt)
60 dkg sertés-marha darált hús
1 nagy fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
1 ek sertészsír
1 ek pirospaprika
só, bors
1 nagy pohár tejföl
1 dl tejszín
kb. 10 cm kolbász (a gyerekekre való tekintettel nem csípős parasztkolbászt használtam, de csípőssel is el tudom képzelni)

A zöldbabot sós, forrásban lévő vízbe tettem, kifőztem, leszűrtem.
Vöröshagymát felkockáztam, zsíron megfuttattam, majd hozzáadtam a szintén felkockázott fokhagymát. Ezzel csak óvatosan átkevertem, ha megég keserű, lehúztam a tűzről, rászórtam a pirospaprikát. Gyors keverés utá jöhet a husi, só, kevés bors. Folyamatos kevergetés mellett közepes tűzön addig sütöttem, míg a saját levét el nem főtte, szépen megbarnult.
Jöhet a rétegezés. 2/3-ad zöldbab egy jénai aljára, rá a hús, újra zöldbab. A tejfölt és a tejszínt összekevertem, szétterítettem a zöldbab tetején. Erre került a felkarikázott kolbász.
180 fokon összesütöttem.
Nem vagyok oda a rakott ételek készítéséért, mert hosszú idő mindent előkészíteni, sok edényt koszol, de ezt megérte és nem is volt vele sok gond. Reggel előkészítettem, aztán játszótereztünk. Mikor hazaértünk, csak be kellett tenni a sütőbe és mire megmosakodtuk, megterítettünk már lehetett is enni.
Kenyérrel ettük, anélkül Norbi étrendbe is beilleszthető vacsora.